Ruff István Zalán:

A spanyol örökösödési háború és az utrechti béke

(történelmi esszé)

Spanyolország uralkodója, II. Károly 1700-ban meghalt.

„II. Károly, akinek öröksége miatt a fél világ felbolydult”[1]

A háborúba Itália is bekapcsolódott, mert egyes területei – például Milánó – a spanyolokhoz, más részei – például Piemont vagy Savoya – a franciákhoz tartoztak. A spanyolok is pártoskodtak: Kasztília Fülöpöt, Aragónia és Katalónia pedig inkább Károlyt akarta a trónra.

„Ami nemzetközi konfliktusként kezdődött, Franciaország és Anglia érdekei miatt hamar polgárháborús jelleget öltött.”[2] Amikor 1711-ben újra nemzetközi konfliktusok voltak kialakulóban, megkezdődtek a béketárgyalások. Helyszínül a hollandiai Utrechtet jelölték ki.

XIV. Lajos francia királynak eredeti terve – hogy egyesül a spanyol és francia korona – nem sikerült, de már nem is akart egy meggyengült Spanyolországnak a királya lenni. A francia Bourbonok elismerték, hogy Nagy-Britanniában a Hannover-ház örökli Stuart Anna trónját.  Ekkor érdekes osztozkodás vette kezdetét… Nagy-Britannia igen jól járt, XIV. Lajos átadta számára a Hudson-öbölt, Új-Skóciát és Newfoulandot, Spanyolországtól pedig megkapta Gibraltárt és Menorkát.[3]  Továbbá szabadon kereskedhetett ezentúl a spanyol gyarmatokkal… Így aztán Nagy-Britannia megerősödött, területe is megnőtt.

„A háborúval a Bourbonok, a Habsburg Birodalom, Anglia, Németalföld és Savoya megerősödött, az egyetlen vesztes a spanyol nép volt.”[4]

Láthatjuk, hogy Aragónia elnyomástól szenvedett, Kasztília helyzete nem javult azzal, hogy V. Fülöp lett a király. Katalóniának be kellett hódolnia V. Fülöpnek, s elvesztette önállóságát.

Eugén és Villars hadba lépett, ezért 1714. március 6-án megszületett a Rastatti béke, amit az osztrákok VI. Károllyal és Eugénnal az élükön a franciákkal kötöttek meg. Eugén és Villars megerősítették az utrechti béke számukra fontos elemeit. „Egymás nyakába borult a két ellenség.”[5]

Úgy fél évvel később, 1714. szeptember 7-én, egy svájci fürdőhelyen, Badenben új osztrák-francia béke született VI. Károly (nekünk III. Károly) és XIV. Lajos között. VI. Károly elismerte, hogy már nem tart igényt a spanyol trónra, ám V. Fülöpöt nem ismerte el spanyol királynak. VI. Károly Spanyolországgal nem kötött békét, így 1720-ig hadiállapot maradt. Ausztria szerintem rákényszerült a békére, mert az Utrechti békekötésnél az ország sorsáról nemigen volt szó, nem hoztak létre szerződést akkor Ausztriával.  Barcelona 1714-ben felvette a harcot V. Fülöppel. A katalánok azt mondták, hogy ők Spanyolország dicsőségéért harcolnak. „Catalonia elpusztult, de meghódolt.”[6]  V. Fülöp földig romboltatta Barcelonát, de a bosszú még hátra volt… Végül 1714. szeptember 11-én a város megadta magát, majd 1715-ben Mallorca és Ibiza is ugyanezt tette. Ezzel véget ért a spanyol örökösödési háború. Teljesült így Európa egyik legnagyobb vágya, eltörölték a spanyol tartományok közötti különbségeket.

Érdemes az utókornak elgondolkodnia azon, hogy kinek milyen érdekei mozgatták a tárgyalásokat, és ki mire kényszerült ebben a zivataros történelmi korszakban.

Az utrechti béke szerintem azért olyan érdekes, és fontos Európa történelmi eseményei között, mert új egyensúlyt teremtett a sokat látott vén földrészen.

2014. január

Díj:

[vissza]